Szakíts vagy maradj, mi a jó a gyerek(ek)nek?
Ha már van, vannak közös gyerekeitek, és fontolgatod a szakítást, akkor jön a mérlegelés, hogy vajon mi jó neki(k)?
A gyereknek az a jó, ha ti boldogok vagytok. Ha együtt ez nem megy, akkor külön-külön.
Nagyon nagy felelősséget és terhet rakhatsz rá, ha tinikorában azt hallja majd, hogy ti csak miatta/miattuk maradtatok együtt. Miért?
Azért, mert nem csak anya és apa vagytok, voltatok, hanem felnőtt férfi és nő is.
Az első kapcsolati rész életetek végéig tart, a második nem biztos.
Tehát, ha a fenti mondat elhangzik, vagy ezt érezteted a gyerekkel, akkor azt sugallod, hogy lemondtál a boldogságról, miatta. (…)
Neki az a legfontosabb, hogy ott legyetek anya-és apaként, függetlenül attól, hogy a ti párkapcsolatotok nőként-férfiként éppen milyen, vagy van-e egyáltalán.
A biztonságot ugyanis az anya-apa “részetektől” kapja, ami akkor is megmarad, ha nő-férfi kapcsolatotok már nem lesz.
Tehát nagyon fontos, hogy mentesítsétek a felelősség alól a gyereket, a szakítás a felnőttek döntése, és neki(k) ne kelljen választani közöttetek, hogy kinél maradna szívesebben.
(nagyon speciális eseteket most nem írom ide)
Akkor kinél maradjon a gyermek?
Lehetőleg annál, aki jobban tudja tisztelni a másikat. Mit jelent ez?
Annál, aki “megengedi”, aki érezteti, hogy a másik szülő is “van”, és lehet őt is szeretni – mindent, amit nő-férfiként csináltok egymással, ebből a helyzetből ki kell zárni – az nem tartozik rá.
Hiszen ő, a gyermek belőletek van, mindkettőtökből, neki mindkettőtök ugyanolyan fontos – anyaként – apaként.
Ha úgy alakul, hogy mégis a sértett(ebb) félnél marad, később elkezdheti utálni a másik szülőt, nem akar hozzá menni, stb. – ami pontosan azt fogja mutatni – hogy úgy érzi választani kell a kettőtök iránti szeretet közül. Miért baj ez?
Ha te utálod valamiért a volt párodat, akkor neki, a gyermeknek meg tagadnia magából egy részt. Ebben semmi misztikus nincs, hiszen kettőtökből van, 50-50%. Ez ilyen egyszerű.
Ilyenkor szokott még az is előfordulni, hogy a fiatok/lányotok elkezdi “képviselni” is a másik szülőt – azaz lehet számodra egyre idegesítőbben hozza/hozzák azt a részét, amit utálsz a volt párodban. (esetleg”nem enged” új pár után nézni, ami szintén azt jelenti, hogy valami nincs benne teljesen a helyén).
Ezeket a dinamikákat családállítással teszteljük és oldjuk, tehát akkor sincs semmi veszve, ha most épp nagyon rossz a helyzet.
Ha még nem döntöttél, ne siess el semmit, kezd el figyelni, hogy mik az igényeid a párod felé, te mire vagy képes, el tudod-e képzelni, hogy benne maradj a kapcsolatban, ha a másik sosem fog megváltozni, a szülői teendőket ebbe ne keverd bele. Nőként, illetve férfiként kell döntened, vagy döntenetek.